2014. május 10.

Előzetes: 32. fejezet

"...Persze! Csak mert én lány vagyok, már nem verhetek laposra egy símaszkos emberrablót?! Ez diszkrimináció! Akkor mi értelme volt az egész kiképzésnek? Most csak itt állok, tétlenül, és „megfigyelem” őket. Egy rúgás Damientől, egy Tomtól, az ellenfél össze-vissza üt-rúg, néha betalál, sokszor nem, de mégsem bírnak vele. Nem érdekel, hogy nem akarják! Akkor is odamegyek, és elintézem én magam, mert úgy tűnik, ezek ketten nem mennek semmire!
- Menj vissza!- utasított Damien két bevitt ütés között.
- Dehogy megyek!- lépkedtem eltökélten, majd erősen tökön rúgtam az áldozatunkat, aki összerogyott. –Így kell ezt csinálni!- vigyorogtam.
- Szép. –néztek rám elismerően.
- Talán nem ártana megkötözni… - mutattam a földön vonagló emberkére.
- Igaz. –mondta Tom, majd elvett egy kötelet az asztalról, és a „szoba” másik sarkába őt is kikötötte. 
- És… kit rejt az álarc?- kérdeztem, mikor már ártalmatlanítottuk.
- Derítsük ki!- lépett elé Tom, majd lassan lehúzta róla a maszkot..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése