Sziasztok!
Eredetileg ezt a bejegyzést a születésnapomra (október 22. csütörtök) terveztem, viszont annyi minden közbejött, hogy egyszerűen nem volt időm rá. Már három napja tart a nagykorúságom ünneplése, de most végre van egy kis időm a blogra is, szóval itt az előzetes. :D Még a szünet folyamán érkezik maga a fejezet is! :)
~*~
- Mr. Sullivan –mosolyogtam vissza, majd a
társára néztem –Scott nyomozó.
- Nem számítottam rá, hogy ismét egy ilyen
ügy kapcsán találkozunk újra, Elena Destiny Tisdale – mosolygott rám álszentül.
– Szia, Alex.
- Ti már találkoztatok?- nézett ránk különös arckifejezéssel. Ez alatt a rendőrfőkapitány a Sandrát vizsgáló orvossal
konzultált hevesen gesztikulálva pá méterre elvonulva a nyüzsgéstől.
- Sajnálatos módom –feleltem.
- Megértem, hogy nem szívesen emlékszel vissza
az együtt töltött percekre –bólintott.
- Ó, csakugyan?- kérdeztem cinikusan.
- Nézd, nem te voltál az első ilyen esetem.
Tudom, hogy milyen nehéz neked még most is. És persze azzal is tisztában
vagyok, hogy én sem könnyítettem meg a helyzetedet.
- Hát tényleg nem!
- Szóval rajtam éled ki a dühöd… - csóválta
a fejét. –Alexander, örülnék, ha féken tudnád tartani a barátnődet.
- Nem vagyok a barátnője.
- Nem a barátnőm –feleltük egyszerre.
- Ó, igaz is. Hiszen első találkozásunk
alkalmával Damien Donovan volt a kísérőd –vigyorgott gonoszan. –Tudod, nem jó
taktika kikezdeni mindkét család egyik kulcsfontosságú tagjával –vigyorgott,
majd sarkon fordult, és csatlakozott a feletteséhez.
Szia. :)
VálaszTörlésVárom már a fehezetet! :DD
Szia!
Törlésköszönöm, hamarosan érkezik! :)
Remélhetőleg ezúttal nem csúszom el :D
Szia! Először is a legfontosab: Boldog születésnapot!!! <3
VálaszTörlésMásodszor: Hogy van arcod ilyen jól írni??? Utánozhatatlan (bár senki sem próbálná meg, vagy lecsapjuk) !
Harmadszor: Ég a bőr az arcomon, hogy nem írtam ilyen sokáig, de a tanulásra nagyon rá kell gyúrni a kitűnő átlaghoz, és a versenyekhez...
Nagyon várom a rész! :)
Ölel:
A Girl
Szia!
TörlésElőször is: Köszönöm szépen! :)) <3
Másodszor: Ismételten köszönöm szépen! :D <3 Bár szerintem tudok ennél jobbat is, talán ez a harmadik évadban illetve a következő blogomnál jobban kiütközik majd. :D
Harmadszor: Megértem, elvégre az iskolaidőszak mindenkinek nagyon kemény, különösen azoknak, akiket érdekel is az átlaguk és nem csak úgy lébecolnak.:D Én is az előbbi kategóriához tartozom, ráadásul ez a végzős évem a gimiben, szóval át tudom érezni, hidd el.:) Csak azt remélem, hogy esetemben ez az időszak nem megy a blog kárára.
Hamarosan érkezik a fejezet! :)
Ezer csók és ölelés,
Vivienn J.