- Elena. Fáradj be kérlek!- lépett ki Linda,
és kitárta előttem az ajtót.
- Csak nyugalom – szólt utánam Mr. Sullivan,
de már nem volt időm reagálni. Az ajtó bezárult. Leültem a Lindával szemközti
székre. Túlságosan is ismerős ez a szituáció – a bilincset leszámítva.
- Üdv újra itt!- húzta gúnyos mosolyra a
száját. Jelen pillanatban nem hiszem el, hogy lehet valakit annyira utálni,
mint amennyire én utálom ezt a nőt.
- Köszönöm a csodálatos vendéglátást – emeltem
fel a kezeim, hogy éreztessem, mennyire nem tetszik az, ami rajta van.
- Még ebben a helyzetben is megvan a humorod
– jegyezte meg, miközben elrendezgetett egy papírköteget az asztalon.
- Igyekszem – vontam vállat. – Megkérdezhetem,
hogy pontosan mi ez az egész?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése